Nyugdíjak vásárlóerő-paritáson az EU-ban. Az új alaptörvény nem, inkább a kormányfő szava kedvéért tartják meg a nyugdíjak reálértékét (bár azt sem igazi reálértéken…).

“Orbán azt mondta, tartja a szavát, a nyugdíjasok nem szenvedhetnek. Arról nem beszélt, hogy több, mint egymillió nyugdíjast kitaszított a rendszerből, a korengedményes és korkedvezményes, valamint a rokkantnyugdíjasok már csak korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot kaphatnak.” (Egyébként a választások után, 2010 őszén valóban küldött levelet az időseknek, mintegy 200 millió forintért, 1,7 millió nyugdíjas háztartásába.) A nyugdíjas vásárlókosarat nem csupán 6% infláció húzza, hanem közel 10% áremelkedés, erről sem beszélnek sokat. A nyugdíjrendszerből kitaszították a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjasokat, ők már csak korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot kaphatnak. A korábbi rokkantnyugdíjasok nyugdíj helyett csak ellátást kaphatnak, azok pedig, akik az új, kötelező felülvizsgálaton nem mennek át, és ott munkaképesnek találják őket, három év után már egy forintot sem kapnak. Az új alaptörvény szerint támogatásként - vagyis bármikor elvehető, csökkenthető formában - utalják a hozzátartozói nyugellátást, többi között az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást. A Fidesz-kormány megváltoztatta a nyugdíjemelés módját is, eltörölték azt a Bajnai-kormány által hozott szabályt, hogy a 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés felett lehetőség van a nyugdíjak reálértékének emelésére. Így csak a várható inflációval emelik a nyugdíjakat, amelyek értéke így nem változik. (És még sok más helyreigazítás nyugdíj témában pl. itt.)