Az átlagbér bruttó-nettó számai, valamint a munkaadói terhei, adói és járulékai.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219.100 Ft.
A 220.000 ezer vorintos bruttó jövedelemnek a munkáltatói összköltsége 279.400 Ft. Ez a 100 % (bruttó bruttó)
Papíron hazaviszel 143.222 Forintot. Az állam minden kiadásodból részesül a 27%-os ÁFA miatt, azaz ÁFA jogcímén legombol további 38.697 Ft-ot rólad (van itt-ott kisebb forg.adó is, de ritkán). Minden után illetéket szed, legyen az ingatlan adásvétel, kocsi átírás (több jogcímen is adóztat mindent, aminek rendszáma, lajstrom száma, vagy helyrajzi száma van), 5%-kal nagyon alátippelünk.
Te sem kaptál tavaly fizetésemelést a “gazdasági helyzetre való tekintettel”? Akkor az infláció miatt legalább 3%-kal kevesebbet ér a pénzed. Ha van egyáltalán állásod!
A 279.400 forintbül nálad marad 93.159. Szerinted?!
Az állam nyert a béremelésen; a nettó fizetések csökkentek
A béreket érintő több változás is életbe lépett idén, mások mellett megszűnt az adójóváírás, amely a kis keresetűek szja-mentességét biztosította. A kormány ígérete szerint nem csökkenhetett senkinek a nettó fizetése emiatt, ezért drasztikusan 78 ezerről 93 ezerre nőtt a minimálbér, és bevezették az elvárt béremelést, a bérkompenzációt, és járulékkedvezményt adtak a cégeknek. A változások hatása végül az lett, hogy bár nőtt az átlagos bruttó bér, közben a hazavitt nettó fizetés csökkent. A különbözetet az állam vágta zsebre.
A képet tovább árnyalja, hogy az adójóváírás kivezetése az átlagbér alatt keresőket érintette hátrányosan, illetve az is, hogy közben idén jelentősen felpörgött az infláció, vagyis nem hogy csak a nettó fizetés csökkent, hanem a vásárlóérték ennél fokozottabban olvadt el. Egyedül az öregségi nyugdíjasok érezhették magukat biztonságban, mivel az ellátásuk összegét az inflációval emelték, majd amikor kiderült, hogy az árak a vártnál gyorsabban emelkednek, akkor pótlólagosan további kiegészítést is kaptak. (Ezt jó nagydobra is verték, meg a szavazataik is jól jöhetnek még.)
No de akkor mit ünnepel Orbán miniszterelnök úr? „Nettó hazugság”, amit a kormány PR-esei elénk tálaltak? Nem. Inkább bruttó. Többnyire valós adatokat soroltak, csak éppen „elfelejtették” hozzátenni, hogy nem összehasonlítható mennyiségekkel dobálóznak.
(Horvátország pedig pont jó helyen van az ábrán, ahogyan Magyarország is felzárkózhatott EU-s pénzekből, most ők is. Ahogy minket is össze lehet hasonlítani arányosan és évek szerint támogatásilag, úgy őket is. Akár egymással is.) Ugyanerről a Napig Gazdaság is így ír.
Hetedik hónapja romlik a bérek vásárlóereje
Average gross wages in Hungary grew by 7.1% year on year in the national economy, by 9.2% in the private sector and by 8.1% in the public sector, excluding fostered workers, the Central Statistics Office (KSH) has reported on Tuesday. In line with the minimum wage hike and the expected wage increase this higher level of earnings has been there in the private sector since the beginning of the year. Moreover, average wages have come in somewhat lower as they generally do in the summer season. As this time average gross wages grew also in the public sector, the decline of real wages in the economy moderated and: there was “only” a 1.3% yr/yr drop here. Hungary’s inflation, however, is expected to accelerate in the coming months therefore the purchasing power could worsen further. (more)
- September 18
- , 2012
A KSH adatsorai alapján a Privátbankár utánaszámolt, hogy mire elég, és valóban hihetetlen büszkeségre okot adó teljesítmény-e a “majdnem 100.000,- Ft-os minimálbér. (Kellene szólni odaföntre, hogy itt lenn nagy különbség van a nettó és a bruttó bérek között, és nálunk, Magyarországon a legnagyobb a bérek adóterhe. A hazai bérek iszonyú terheiről egyszerűbb szemléltető ábrám itt volt.)
“2010-ben a bruttó minimálbér 73 500 forint volt, ezt emelte meg a kormány 2011-ben 78 ezer forintra - ekkor már azonban adóköteles volt a legkisebb bér. Az adójóváírás kivezetése mellett azonban még nagyobbat kellett dobni a bruttó minimálbéren, így idén 93 ezer forintra emelkedett a legkisebb kereset összege. Pusztán a számokat nézve, ez nagy ugrásnak tűnik - bár a 93 ezer még mindig a 90 ezerhez van közelebb, mint a 100 ezerhez -, két év alatt nominálisan 19 500 forinttal nőtt a minimálbér.
Ha azt nézzük, hogy mennyit vittek haza a minimálbéresek, a változás már nem ilyen látványos. 2010-ben 60 236 forintot volt a nettója a legkisebb keresetűeknek, míg 2012-re ez a szám 60 915 forint - ha nem számolunk a családi adókedvezménnyel. Ha mindehhez hozzávesszük az infláció hatását, akkor hamar kiderül, hogy 2011-ben a minimálbéresek reálkeresete 3,2%-kal csökkent éves alapon, míg 2012-ben további 2,9%-ot eshet ez a szint (a költségvetési törvényben szereplő 4,2%-os éves inflációt alapul véve).
A második Orbán-kormány az adórendszer átszabásával egyetemben a minimálbérek “kvázi” adómentességét is megszüntette, így most már azok után is kell fizetni az egykulcsos, 16%-os adót 2011-től kezdve. A lépésre azért volt szükség, mert 2 millió adózó volt a legkisebb keresetre bejelentve, nagy részük a fizetése fennmaradó részét zsebbe kapta, a kormány tehát fehéríteni akarta a gazdaságot és javítani az adómorált. A másik ok az volt, hogy a minimálbérre bejelentett dolgozók fizetését a munkaadók nem igen emelték.
A minimálbérek megadóztatása fehérítette valamelyest a gazdaságot, nyilván ilyen terhek mellet már kevesebb munkaadó foglalkoztatta szürkén a munkavállalóit. Csakhogy az adójóváírás kivezetésével együtt ezt a réteget nagyon érzékenyen érintette az egykulcsos adó bevezetése - hiszen épp a jóváírás tüntette el az adófizetési kötelezettségüket. A nettó keresetek szinten tartásához drasztikusan emelni kellett a minimálbért, ami igen nagy terhet jelentett a hazai vállalkozásoknak - a költségvetés terhére adott kompenzáció nélkül valószínűleg egy nagyobb elbocsátási hullámot is beindíthatott volna.
A kép csalóka
2010-ben a bruttó minimálbér 73 500 forint volt, ezt emelte meg a kormány 2011-ben 78 ezer forintra - ekkor már azonban adóköteles volt a legkisebb bér. Az adójóváírás kivezetése mellett azonban még nagyobbat kellett dobni a bruttó minimálbéren, így idén 93 ezer forintra emelkedett a legkisebb kereset összege. Pusztán a számokat nézve, ez nagy ugrásnak tűnik - bár a 93 ezer még mindig a 90 ezerhez van közelebb, mint a 100 ezerhez -, két év alatt nominálisan 19 500 forinttal nőtt a minimálbér.
Ha azt nézzük, hogy mennyit vittek haza a minimálbéresek, a változás már nem ilyen látványos. 2010-ben 60 236 forintot volt a nettója a legkisebb keresetűeknek, míg 2012-re ez a szám 60 915 forint - ha nem számolunk a családi adókedvezménnyel. Ha mindehhez hozzávesszük az infláció hatását, akkor hamar kiderül, hogy 2011-ben a minimálbéresek reálkeresete 3,2%-kal csökkent éves alapon, míg 2012-ben további 2,9%-ot eshet ez a szint (a költségvetési törvényben szereplő 4,2%-os éves inflációt alapul véve).
A létminimum alatt, a szakadék csak nő
Ez egyben azt is jelenti, hogy bár 2005-ben az akkor még működő Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), vagyis a munkaadók és a munkavállalók képviselői ugyan megegyeztek a kormánnyal egy 3 éves minimálbér-emelésről, melynek lényege az volt, hogy a legkisebb kereset meghaladja a KSH által számított létminimumot, ezt a bravúrt azóta sem sikerült összehozni. Utoljára Magyarországon 2004-ben fordult elő, hogy a minimálbér (53 000 forint) nagyjából megegyezett a KSH által 1 felnőttre számolt létminimum értékével (53 305 forint).”
A cikk sajnos megfeledkezik azokról az önfoglalkoztató bt. és kft. tulajdonosokról, családi vállalkozásokról, ahol - a fidesz kormány eszement döntései nyomán - még akkor is kötelező a látszólag megemelt minimálbér közterheit befizetni a költségvetésbe, ha a cégnek nem volt bevétele (nem, hogy haszna nem volt, de bevétele sem, egyáltalán - van ilyen manapság). Tehát ki sem fizetett, de kötelezően bevallott (minimálbérnek megfelelő) közterhei csupán köztartozását növelik, kamatostul, bár bért nem volt képes kivenni magának. (Idén brutális bírságok várhatók, ezeket a költségvetésbe is betervezték jövőre, “szerény” 31 milliárd forinttal, ami fejenként 30.000,- Ft., de 160 milliárd forintos többletbevételt tervezett be a kormány az adóbeszedés hatékonyságának növelése eredményeként is.)
Az év első harmadában a nettó keresetek 1,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez az 5,6 százalékos infláció mellett 4,4 %-os reálkereset-csökkenést jelent. A számítás nem veszi figyelembe a gyerekkedvezményt (bár a fidesz ezzel nagyon erősen kavar), de ez az idén nem jelent nagy torzítást, hiszen a mértéke tavalyról nem változott. (…) folyamatosan esik a reálbérindex … (…)
Érdemes a számokat a közfoglalkoztatástól megtisztítva figyelni. Így nézve a bruttó bérek az idén 3-4 százalékkal emelkedtek, a nettó keresetek pedig stagnáltak. Ennek megfelelően az állami alkalmazottak az idén eddig 5,7 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el. (forrás)
