Sandor's Tumblr

Azt hiszem, hogy a grafikon önmagáért beszél. Ennyien akarják elhagyni Magyarországot - korosztályonként, társadalmi csoportonként, és célországonként.

Matolcsy sorozata a Heti Válaszban egyszerűen csodálatos, még mindig nem tudom elhinni, hogy ezt ő írja, nem pedig mondjuk Bödöcs a Showder klubból.

A legfrissebb írásából például kiderül, hogy születnek azok az isteni, soha-sehol meg nem írt unortodox ötletek: (…)

Beszédes adatok…

maholnapbeautytoday:

sanyiabagoly:

Nyáhhaha

A fidesz elküldi tárgyalóját az IMF-hez és az EU-hoz.
Forrás: IMF tárgyalásaink kronológiája; valamint a Ténytár összeállítása szerin az új „tárgyaló” miniszter nem az első, aki céldátumot tűz ki, az IMF tárgyalások megkezdésére. Márciusban már egyszer nem lett IMF hitelünk, így ott ki is osztottuk a buktát.

A helyzet megvizsgálható Farage szemszögéből is… Szerinte az EU Titanic jéghegynek ütközött, a nemzetállamok az euró börtönében vergődnek, és a közeljövőben zavargásokra, esetleg forradalmakra is lehet számítani egyes tagállamokban. Felhívta a figyelmet a görög választások eredményére, -amelyeket az 1932-es német választásokhoz hasonlított - a középpártok összeomlására, és a szélsőségek erősödésére. Itt állnék meg egy kicsit.

Vagy nézhetjük a Sunyi diktatúra vs. IMF témát demokritikusan is.

Reálbérek.

Nem elég a recesszió, a reálbérek is öt százalékkal csökkennek.

2012 első negyedévében nem csak a gazdasági teljesítmény esett vissza, hanem a reálbérek változása is kedvezőtlen irányt vett. A KSH legfrissebb adatai szerint, a bruttó bérek alig 2,7 százalékkal nőttek tavalyhoz képest, míg a nettó keresetek változatlanok maradtak. Mivel márciusban a fogyasztói árindex 5,5 százalék volt, ezért nemzetgazdasági szinten a háztartások reálkeresete majd 5,2 százalékkal csökkent 2011-hez képest.

Meanwhile in Hungary

In der ungarischen Steppe

Na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki legeljen penneágyon rozmaringos mellfilét,
ki pecázza kukából a halolajos kiflijét,

ki rágja a Cafe Picard mascarponés pitéjét,
ki mossa a Szentiványi nagyságosék bidéjét,
kinek kelljen éjjel-nappal folyton-folyvást igyekezni,
kit lehessen kapásból és szemtől szembe letegezni,
ki ne jusson ötről hatra, kinek fussa futópadra,
Pulára meg Balira, kit vegyenek palira,

kinek legyen hobbija a népi magyar hagyomány,
kinek jusson másfél bála angolpólya-adomány,
kinek bocskor, rámás csizma, cifra mente, kacagány,
kinek jusson, mér’ is jutna, szar se jusson, ha cigány,

Na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki rakja ki carrarai márvánnyal a klotyóját,
kinek pakoltassák ki a pénztárnál a motyóját,

ki zúzzon ki Rómába, hogy láthassa a piétát,
ki nyomassa ezerrel a déligyümölcs-diétát,
ki merengjen el egy régi, feudális szokáson,
kit érjenek állítólag kisebb bolti lopáson,

kinek legyen ad absurdum reklamálni mersze,
ki merjen a jogaiért kiállni, na persze,
kinek legyen dilije a kuszkusz meg a falafel,
ki próbálja nem feladni, végül mégis adja fel,

Na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki költözzön proli szagtól fuldokolva Budára,
ki költse egy komplett pesti panel árát dudára,

ki ápolja klinikán az egészséges körmét,
ki válasszon rövid utat, ki pedig a görbét,
ki lásson a Hun West Travel irodával világot,
ki álmodjon zöld fű közé piros, fehér virágot,

ki ültessen minden kerti törpe mellé tuját is,
ki adja az ártatlant, de hogyha kell, a buját is,
ki rendeljen ülőbútort magának a neten,
kik lakjanak egyetlenegy félszobába’ heten,

Na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen?
Ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki utazzon még a világ végére is kocsival,
ki tudjon le minden bajt egy odavetett bocsival,

ki vegye a nyakába egy papucsér’ a plázát,
kinek vigye el a bank a vakolatlan házát,
kinek legyen párnája a hugyos-sáros aszfalt,
ki foglaljon négy személyre, ablak mellé asztalt,

kinek legyen jelszava a részvét és a szeretet,
kinek kelljen beszerezni tüdőszűrő-leletet,
ki kerüljön révületbe Csaba testvér szent szavától,
ki keljen ki magából egy utastársa testszagától?

Na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki járkáljon házastársi javallatra botoxra,
kit vigyenek akarata ellenére detoxra,

kinek kelljen másnap délig étlen-szomjan kibírni,
kit lenne szép most azonnal puszta kézzel kinyírni,
kinek hozzon télapócska sárgarézzel teli zsákot,
ki hordja ki lábon hol a tüdőgyuszit, hol a rákot,

kinek legyen igénye a könyvre meg a mozira,
ki próbáljon belógni egy kulturáltabb slozira,
kinek kelljen nap mint nap a Vágóhídig bliccelni,
kinek legyen — láthatólag — kedve most is viccelni,

Na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen?
Kinek legyen névre szóló szekrénye a Gelázsban,
ki aludjon álmában egy jó kis fűtött garázsban,

ki nevezze komenista fertőnek a Dagályt,
kinek sértsen már a puszta létezése szabályt,
ki akarja hóban-fagyban kivárni a sorát,
kinek kelljen tele szájjal dicsérni a borát,

ki hurcolja fel-alá az interspáros batyuját,
ki átkozza el a saját sose látott anyuját,
ki feküdjön hol itt, hol ott, mint a kilőtt állat,
ki rándítson haladtában szemlesütve vállat,

Na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki csinálja új kecóját trendire és takarosra,
ki próbáljon mindenáron bejutni a fapadosra,

ki locsoljon François Voyer konyakot a kivire,
ki gondoljon tehetetlen haraggal a gyivire?
Ki tegye le egyik percről másikra a piát,
ki próbálja kivenni a lelencből a fiát,

ki lomizzon kisbiciklit, dínókat meg törpöket,
ki ugassa le az undok, játszótéri kölköket,
ki lássa a sajátját a más ölében csicsikálni,
ki próbálja magát minden karácsonykor kicsinálni,

Na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
kinek legyen tiszta sor, hogy haladás vagy haza,
kinek legyen úgy, hogy többé ne mehessen haza?

Kit várjon a boldogság kék tengerén egy bárka,
kit viszont a vácrátóti köztemető árka,
kinek jusson éppen elég hely az isten tenyerén,
Budafokon, Budaligeten és Mátra-terenyén,
Békésbe’ és Hevesbe’, s ki menjen a levesbe?

kép: via sixtyman60

(Magam pedig csak annyit teszek hozzá - az igazság kiderítése próbálkozásásának szándékával, hogy állítólag a Népszabadságnak írta e verset Virág, csakhogy ott “kifelejtettek” pár sort belőle… Nem tudom, hogy honnan, de valahonnan talán hiányzik a következő néhány sorocska; így még egy picit érthetőbb:

“Na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
miért nem írtam ezt meg az elmúlt nyolc évben,

ki fizessen nekem az elkésett sorokért és ki ne,
kérem, utalják át a pénzt a bankszámlámra,
várva az újabb megrendelésre,
egy, kettő ,három, négy, tizenkettő, huszonhárom, harmincnégy,
gírószámom üdvözlégy…”

Ismét egy hatalmas siker a #fidesz unortodox gazdaságpolitikájában. Átirat a Napin, az MFOR-on, és a VG-n. (forrás: Eurostat, Portfolio.hu és Ténytár)

(Source: adofizetok, via tenytar)