A pénznyomtatás nemzetközi versengése a “Devizák paraolimpiája”. Mindenki nyomtat, nyomtat, legutóbb éppen a japán jegybank jelentett be giga-tonnásat. Hatásosságukról itt egy régi-új gondolat, érdemes elolvasni. (Az alábbi cikk a pénzügyi szemle online blog oldalán jelent meg.)

AZ ANGOLOKTÓL TANULHATNA A FORINT

Az árfolyam gyengítése fellendíthetné az exportot és a teljes gazdaságot. A gond csak az, hogy ez a terv a briteknél már kudarcot is vallott.

A japán jegybank elnöke bejelentette, hogy kerül amibe kerül, addig nyomtatják a jent és árasztják el vele a gazdaságot, amíg végre valahára nem lesz legalább 2 százalék az infláció. Pénznyomtatás, infláció és a hazai deviza gyengítése, csupa olyan gazdaságpolitikai eszköz, amivel a fejlett világ országai - USA, Japán, Nagy-Britannia - évek óta próbálkoznak, a mai napig sikertelenül…

http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/18-alap/2946-hazi-olvasmany-130409

… A professzor véleménye Magyarország szempontjából is érdekes lehet, egyre többet hallani ugyanis, hogy a Fidesz - KDNP kormány szívesen látna egy tartósan gyenge forintárfolyamot, mondván ha a devizahiteleket sikerül leépíteni, akkor a gyenge árfolyam olyan mértékben lendítheti fel az exportot, ami a teljes gazdaságot kihúzhatja a gödörből. A briteknek nem jött be ez a terv, reméljük, mi több szerencsével járunk.

A rezsicsökkentés nem ördögtől való ötlet. A Fidesz - KDNP kormány a leginkább demagóg, félrevezető, és a legkevésbé hatékony módszert választotta (és akkor a nettó hazugságot még nem is számoltam).

A Napi Gazdaság - több más szempont mellett - így áll hozzá: “A március 14−15-i rendkívüli időjárás miatt kialakult helyzet több tízezer embert érintett és még mindig akad olyan része az országnak, ahol nem sikerült teljesen helyreállítani az áramszolgáltatást. Holott a szolgáltatók kivéreztetése még csak most kezdődik igazán, aminek következményeként az ilyen helyreállítások egyre tovább húzódhatnak a jövőben. Szakértők erre már régen és sokszor figyelmeztettek − a jelek szerint hiába.”

De lehetne akár számolni is, mint ez a blog

Csupán szemfényvesztés a rezsicsökkentés?

A II. Orbán-kormány a 2013-as évet a rezsicsökkentés és egyben az elrugaszkodás évének nevezte el. De vajon a rezsicsökkentés egy komolyan átgondolt gazdaságpolitikai döntés vagy csupán egy populista, szavazathajhász politikai trükk? - írja az Oszt jónapot.

Orbánék a forint gyengítésére játszanak az “adósmentéssel”

Matolcsy jegybankelnökségével megnyílt a lehetőség, hogy a kormány elővegye régi tervét: a forint gyengítését a gazdaság élénkítésére. Ennek az akciónak lenne a része a devizahitelek forintra váltása, amely érintheti a jegybanki devizatartalékot is.

Egyre nyugtalanabb a piac  … A legszebb az egészben, hogy Matolcsy nem érti. Semmit nem ért (mondjuk, ez nem újdonság).
 
“Nem érti!”

Sok bajunk lesz még Matolcsyval…

Az új jegybankelnök úgy döntött, hogy mától csak az ő aláírását is tartalmazó forint bankjegyeket lehet nyomtatni. A Népszavának Róna Péter  megemlítette, hogy nagyjából két évre elegendő nyomásra előkészített, illetve a Pénzjegynyomda által leszállított kinyomatott bankjegy készletet őriznek az MNB-ben, több tízmilliárd forint névértékben; ezeket kéne most bezúzni, ha csak az új aláírással ellátott bankjegyeket hozhatnák forgalomba. Meglehet tehát, hogy hamarosan Matolcsy György aláírását látjuk a pénzünkön - kérdés, melyiket.

Rá sem lehet ugyanis ismerni a jegybank új elnökének aláírásaira a vagyonnyilatkozatait böngészve. A kormány honlapján is megtalálható dokumentumokból jól látszik: a 2011-ben és a most benyújtott nyilatkozat szignálása közt olyan hatalmas a különbség, hogy az legalábbis az íráskép óriási változására utal, ha feltételezzük, hogy mindkettőt ugyanaz írta alá.

A leköszönő gazdasági miniszter 2011-es aláírása három vonalból áll, a 2013-asból viszont már betűk is kiolvashatók. A többi vagyonnyilatkozat alján található szignó a 2013-assal egyezik meg. A 2011-es dokumentum a helyesírásában is eltér a többitől: azóta már “országgyűlési képviselő” szerepel benne, “Ország Gyűlési Képviselő” helyett.

Uniós csúcstartó Magyarország - de ennek nem fogunk örülni

Több mint kétéves mélypontra csökkent a fogyasztói árak emelkedésének üteme januárban az euróövezetben - derül ki az Eurostat csütörtökön ismertetett végleges adatából. Éves szinten Magyarországon volt a legnagyobb az infláció:
3,7 %
2013. január, KSH

borcsok:

“Power” of Hungarian Forint

A forint ereje
The Power of Hungarian Forint

Uniós csúcson a magyar áremelkedés

Bár 2011 nyarán sikerült megközelíteni a 3 százalékos inflációs ütemet, az áremelkedés onnantól új lendületet vett, majd 2012-ben az uniós értékeket messze meghaladó mértékűre ugrott átlépve a 6 százalékos rátát is (lásd a 4. ábrát). Válság idején az árak természetes viselkedése az lenne, hogy nyugton maradnak, mivel amikor az embereknek nincs pénze költeni, akkor az eladók sem tudnak árat emelni. Magyarországon azonban egyszerre tapasztalni a gazdaság lefulladását, a fogyasztás visszaesését, és az árak emelkedését. 

A képen az infláció és a fontosabb termékcsoportok árváltozása (előző év azonos időszaka = 100)

Idén megugrott az infláció, majd az év végén letörte az olcsóbb üzemanyagár (Forrás: [origo], KSH)

Az infláció megugrásában sok tényező szerepet kap. Lendített az árakon a kormány adóemelési politikája: januártól lépett életbe a 2 százalékponttal megemelt áfa, és emelkedtek a jövedéki adók is. Év végén satufékre lépett az infláció, ennek legfőbb oka a nemzetközi olajárak csökkenése, amely a benzináron keresztül fogta vissza a drágulás ütemét. Az élelmiszerek áremelkedése azonban magasan tarthatja az áremelkedés szintjét, mivel világszerte rosszul alakult a mezőgazdasági termelés. A jegybank a belföldi és nem egyszeri hatások ellen az alapkamat emelésével tud küzdeni, a monetáris tanács kormánypártok által delegált külső tagjai azonban úgy látták, hogy az infláció nem veszélyes, ezért kamatcsökkentésbe kezdtek. A jövő évben válik el, hogy ennek a politikának mik lesznek a következményei. (Szerény saját becslésem szerint iszonyatos ára lesz még ennek az unortodoxiának!)

Nyugdíjak vásárlóerő-paritáson az EU-ban. Az új alaptörvény nem, inkább a kormányfő szava kedvéért tartják meg a nyugdíjak reálértékét (bár azt sem igazi reálértéken…).

“Orbán azt mondta, tartja a szavát, a nyugdíjasok nem szenvedhetnek. Arról nem beszélt, hogy több, mint egymillió nyugdíjast kitaszított a rendszerből, a korengedményes és korkedvezményes, valamint a rokkantnyugdíjasok már csak korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot kaphatnak.” (Egyébként a választások után, 2010 őszén valóban küldött levelet az időseknek, mintegy 200 millió forintért, 1,7 millió nyugdíjas háztartásába.) A nyugdíjas vásárlókosarat nem csupán 6% infláció húzza, hanem közel 10% áremelkedés, erről sem beszélnek sokat. A nyugdíjrendszerből kitaszították a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjasokat, ők már csak korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot kaphatnak. A korábbi rokkantnyugdíjasok nyugdíj helyett csak ellátást kaphatnak, azok pedig, akik az új, kötelező felülvizsgálaton nem mennek át, és ott munkaképesnek találják őket, három év után már egy forintot sem kapnak. Az új alaptörvény szerint támogatásként - vagyis bármikor elvehető, csökkenthető formában - utalják a hozzátartozói nyugellátást, többi között az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást. A Fidesz-kormány megváltoztatta a nyugdíjemelés módját is, eltörölték azt a Bajnai-kormány által hozott szabályt, hogy a 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés felett lehetőség van a nyugdíjak reálértékének emelésére. Így csak a várható inflációval emelik a nyugdíjakat, amelyek értéke így nem változik. (És még sok más helyreigazítás nyugdíj témában pl. itt.)

Az infláció egekben.

2011. június/2012. június - a fogyasztói árak 12 havi változása; EU-27; euróövezet; tagállamok; százalék

Még egy picit a Várárlóerő-indexről, és annak változásáról.

Hetedik hónapja romlik a bérek vásárlóereje

bővebben a PORTFOLIO.HU-n

Average gross wages in Hungary grew by 7.1% year on year in the national economy, by 9.2% in the private sector and by 8.1% in the public sector, excluding fostered workers, the Central Statistics Office (KSH) has reported on Tuesday. In line with the minimum wage hike and the expected wage increase this higher level of earnings has been there in the private sector since the beginning of the year. Moreover, average wages have come in somewhat lower as they generally do in the summer season. As this time average gross wages grew also in the public sector, the decline of real wages in the economy moderated and: there was “only” a 1.3% yr/yr drop here. Hungary’s inflation, however, is expected to accelerate in the coming months therefore the purchasing power could worsen further. (more)

Egész Európában növekedett az infláció mértéke, mégis a magyar fogyasztói árak növekedése kirívóan magas az EU-átlaghoz képest.

Az euróövezetben az éves infláció 2,6 százalékra emelkedett augusztusban a júliusi 2,4 százalékról, míg 2011 augusztusában a ráta 2,5 százalék volt.

Az Európai Unió egészében nézve az éves infláció 2,7 százalékra emelkedett a júliusi 2,5 százalékról, amíg az előző év azonos időszakában 3 százalékot mért az Eurostat.

Kiemelkedően rosszak vagyunk

Ahogy korábban a KSH adataira hivatkozva megírta az mfor.hu, 6 százalékra emelkedett az éves magyar infláció augusztusban. Az Eurostat által közzétett harmonizált fogyasztói árindex szintén 6 százalékos emelkedést jelez a nyolcadik hónapra.