Sandor's Tumblr

Rövid, képes és néha hangos hangulatfestés a pénz és a gazdaság világáról, néhány saját szösszenettel. (A blog nem kormányellenes, hanem adatok, tények, számok és trendek alapján elemez, és néz szét a gazdasági számok tükrében.) Zavar a butaság, a hazugság, az álhírek és sumákság. Itt adatok, tények, és Magyarországról szóló külföldi hírek sokaságát igyekszem összeszedni, írok még más elemzéseket hiteles forrásokból.
Független pénzügyi tervező vagyok, cégünk kicsi, 5 fős, 7 családot tart el, és sok ügyfél elégedett a munkánkkal.
www.QFP.hu
Szeretném szépíteni a világot, de legalábbis színesnek látni.

Honlap: www.QFP.hu és
www.penzugyeink.com

Tags: #QFP #QFP.hu #gpoy #kert #Börci #Hungary #Magyarország #magyar #garden #pénz xpénzügyek #kitten #jobban teljesít #megalófasz
Recent Tweets @QFPinfo
Posts tagged "Orbán"

Ha magyar a bank - mi fizetjük. Ha fideszes, akkor meg pláne

Újabb lépés Orbán Viktor álma, az 50 százalékban magyar tulajdonú bankrendszer irányába: az állam 17 milliárd forintért megvásárolja az MKB Bankot. Jó vásárt bizonyosan nem csinált, mivel a pénzintézet évek óta veszteséges. Eddig a németek fizették a cehhet, most a magyar adózók fogják.

A piaci pletykák fele igaznak bizonyultak: a bajor tartományi bank és a helyi takarékszövetkezet végül valóban talált vevőt az évek óta veszteséges MKB Bankra, igaz, nem az OTP, hanem a magyar állam személyében. Az 55 milliós vételárral megszerzett céggel komoly lépést tett a kabinet az orbáni álom megvalósítása érdekben, hiszen az MKB jelenleg a magyar bankpiac tíz százalék körüli részét birtokolja, a vállalati hitelek esetében a piaci súlya 12,8 százalék, a vállalati betéteknél 9,2 százalék, a lakossági hiteleknél 6,0 százalék, a háztartások megtakarításainál 5,8 százalék, a lakossági betéteknél 5,1 százalék.

Mindezek ellenére inkább a bajor fél mosolya tűnik őszintének. Bár Varga Mihály gazdasági miniszter többször jelezte már: a külföldi tulajdonú bankok a válság óta folyamatosan vonják ki a pénzt az országból - ez az MKB Bank esetében nettó hazugság. Az évek óta komoly veszteséget termelő pénzintézetbe a bajor állam a válság kirobbanása óta összesen 206 milliárd forintot pumpált. E tetemes összeget pedig, tekintve a tartományi állam tulajdonát, a helyben lakó német adófizetők adták össze.

Ez pedig egyet jelent azzal, hogy az immár 100 százalékban magyar állami tulajdonba került, tavaly épp 6 milliárd forint veszteséget termelő MKB hiányát ezentúl a magyar adófizetők lesznek kénytelenek összedobni …

Az állam megveszi az MKB-t. De van annak magánnyugdíjpénztára is. Nna, ez egy vicces helyzet. Persze nem annak a kb. 4000 tagnak.

vs-hu:

Olcsó húsnak híg lehet a leve – de főleg drága. Az eddigi tulajnak csak idén több mint 160 milliárdot kellett belenyomnia az MKB-ba. Kérdés, mennyiért lehet majd túladni az új szerzeményen, és ki lehet a vevő.

Van néhány olyan gazdasági eredmény és alaptétel, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök beszédeiben előszeretettel emleget, és már-már igazságként rögzült a közbeszédben, pedig azok legfeljebb féligazságok, vagy egyáltalán nem igazak. Legutóbb múlt héten beszélt ezekről, most sorra vesszük az állításokat.

Az állítások: Orbán Viktor a külképviselet-vezetők értekezletén elmondta, hogy:

1. megfordítottuk és csökkenő pályára állítottuk az államadósságunkat,

2. a költségvetési hiányunkat tartósan alacsony szintre helyeztük és “strukturálisan a magyar gazdaság teljesítménye most egy három százalék alatti hiányt folyamatosan képes tartani”,

3. “az eurózóna visszahúz bennünket”.

A tények ezzel szemben: …

54 államtitkár, 98 helyettes államtitkár van a harmadik Orbán-kormányban.

A vagyonnyilatkozataik alapján egy államtitkár fizetése bruttó 997 ezer, a helyettes államtitkároké 748 ezer forint. A Blikk tavaly kikérte a fizetési listákat, amikből kiderült: ha a miniszter elégedett a munkájukkal,… via bodor-ur

Brüsszel és Oroszország között címmel, a miniszterelnök keresi a lehetőséget, hogy kijátssza egymással szemben a Keletet és a Nyugatot alcímmel közöl összefoglalót a magyar kormány politikájáról a The Economist. (A napi.hu nem pontos, már-már tompító fordítása itt.)

Recent events suggest greater dangers than further west

Does the danger of a new banking crisis lurk in central and eastern Europe? Investors are certainly skittish after several recent incidents. 

First, Bulgaria’s central bank had to stabilise its banking system with a €1.7bn emergency credit line after runs on two of the country’s biggest lenders. Then, days later, Hungary’s government passed a law forcing banks to compensate borrowers for “unfair” conditions on foreign-currency loans issued before the 2008 financial crisis (loans in euros or Swiss francs had offered apparently lower interest rates than forint loans but, when Hungary’s currency unexpectedly plunged due to the crisis, borrowers faced hikes in repayment costs).

As a result of the Hungarian measures, plus regulatory pressure in Romania to reduce non-performing loans, Austria’s Erste Group warned it would plunge to a net loss of €1.6bn. OTP, Hungary’s biggest bank, said its second-quarter profit would be cut by Ft25bn (€81m). Austria’s Raiffeisen Bank has estimated its Hungarian costs at up to €160m.

But Hungary, whose government has feuded with banks since it was elected in 2010, prompts larger concerns. Its forex loan measures are the latest of several moves to ease the burden on borrowers, and the broader economy.

Prime minister Viktor Orbán’s Fidesz government insists that the foreign currency loans were essentially mis-sold, with risks not adequately spelt out. Banks, however, complain that they have shouldered not only the costs of the forex loan measures, but also a hefty banking levy and a financial transaction tax.

Some suspect political motives, after Mr Orbán said last year he favoured lifting Hungarian ownership of the banking sector – heavily dominated by foreign banks – to more than 50 per cent. The government’s latest measures could force some foreign banks to sell out or merge.

For now, the foreign banks insist they will stay, judging that these steps will be the last before stability and profit growth return. But Budapest is preparing in the autumn to make banks convert their remaining €12bn of forex loans back into forints. It has not said if this will be at market rates, or a discount.

“[Foreign banks] are still not fully realising quite the whack the government in Hungary is going to give them,” says Mr Attard Montalto. In central and eastern Europe, the crisis may be over, but the potential for nasty surprises remains.

Neil Buckley is the Financial Times’s eastern Europe editor…

Since he took power in 2010, Hungarian Prime Minister Viktor Orbán has clashed with his European Union partners and foreign investors over policies from media reforms to windfall taxes on specific sectors of the economy.

The advertising tax has prompted protests from Hungarian media companies and advertisers, which say it unfairly penalises them and threatens many with insolvency while doing little to improve Hungary’s state finances.

Media companies must pay a progressive tax of up to 40% on revenues above 20 billion forints (€64.7 million) per year.

In Hungary, the only company with that scale of revenues is the RTL group, the Bertelsmann subsidiary that is the country’s biggest TV broadcaster.

"This law has nothing to do with proportional burden sharing or commercial television programming," RTL said. "The goal of the law is clearer than ever: to leave no media in the country outside the influence of the powers that be."

The government said the law was not aimed at any single company and would help ensure that everyone paid their share of tax.

The law passed earlier this month allowed media companies to partially offset their advertising tax obligations with losses earmarked in the previous financial year. That would have allowed RTL to pay a much smaller tax bill this year.

In the amended bill, Laszlo L. Simon, a state secretary at the Prime Minister’s office, proposed that only unprofitable companies be allowed to apply the exemption. Because RTL made a profit in 2013, it would have to pay the tax after all.

The government also started a tax probe against RTL last week.

"To us, it was quite obvious that the legislature simply wanted to eliminate RTL and with it the freedom of press in Hungary," the company said.

The government rejects accusations that it wants to curtail press freedoms. In an statement emailed to Reuters, the Economy Ministry said the tax was not aimed at RTL specifically.

"Introducing the advertising tax was obviously not determined by the results of a single company but a much more complex set of parameters," the ministry said. "The rules of the advertising tax apply to all market participants."

"The advertising tax and the amendment submitted today are necessary so nobody can avoid paying taxes in Hungary," it said. 

Ha ezeket elfogultság nélkül értelmezzük, jól látszik, hogy értünk teszik őket, nem ellenünk…

UNGARN AUF DEM MARSCH NACH RECHTS

Über das Elend hinwegsehen

Nach dem Ende des Realsozialismus erlebte Ungarn einen Höhenflug, dann folgte der Absturz. Jetzt wird das Land vom autoritären Premier Viktor Orbán regiert. Seine Administration vergisst die vier Millionen Armen. Hat Ungarn noch eine Chance auf so etwas wie Zukunft?

Külföldi sajtó Magyarországról: az RTL - Orbán ‘háborúról’

#fidesz #orban

Magyarországon az RTL Klub háborút indított Orbán Viktor rezsimje ellen címmel közölt tudósítást hétvégi számában a Le Monde.

'En Hongrie, une chaîne de télé en guerre contre le régime de Viktor Orban'

Shepherd to challenge pipe-fitter #fidesz billionaire Lőrinc Mészáros for Felcsút mayor’s seat

András Váradi, a shepherd from Alcsútdoboz, the birthplace of Prime Minister Viktor Orban, will challenge mayoral incumbent Lorinc Meszaros in Felcsut’s upcoming municipal election. Varadi says the situation has become impossible and the region has been turned into a small fiefdom…

Varadi the Shepherd vs. Meszaros the Pipe-Fitter.

Referenced in this article:

Mészáros: 400 millió a bankban, RTL Klub; 19 June 2014.

A #Fidesz diktátorokat hív, és vár Magyarországra. 

Mikorra várható Kim Dzsongun, észak-koreai diktátor budapesti látogatása - tette fel a kérdést a miniszterelnöknek az LMP-s Szél Bernadett. Orbán Viktor helyett Navracsics Tibor, már mint külügyminiszter válaszolt, sajnos időpontot nem mondott, de nem is utasította vissza a lehetőséget.

Isten éltesse! Egy idézet tőle:

"A nacionalizmus… és a politikai demagógia újjáéledését, az autoriter nosztalgia és a politikai szélsőségek fölerősödését tapasztaljuk az egész térségben. Ez az új, a szélsőjobb elvakult, demokráciaellenes erői által szított és a megnövekedett szociális feszültségeket kihasználó radikalizmus rendkívül veszélyes. A radikalizmus ma egészen mást jelent, mint tegnap. A tegnap radikalizmusa a demokrácia kiépítéséért és az emberi szabadságjogokért küzdött, a mai radikálisok pedig megpróbálják lerombolni a demokratikus rendszert."