A deviza jelzáloghiteleknek már csak kevesebb mint a felénél nincs (legalább kilátásban) semmilyen törlesztési probléma. A helyzet azonban még romolhat, hiszen egyre több adóst a harmadik menetben „mentenek” a bankok. Másoknál éppen mostanában nőnek meg drasztikusan a törlesztők. Megvizsgáltuk, mi mennyit jelent. Minden előzetes várakozás ellenére az idei első negyedévben a korábbinál jóval nagyobb arányban csúsztak meg az adósok a törlesztéssel. Az OTP-nél 2013. március végén az egy évvel korábbi 14,5 százalékkal szemben a deviza jelzáloghitelek 19,2 százalékánál nem tudták fizetni az ügyfelek a részleteket több mint három hónapja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai egészen kétségbeejtő képet mutatnak. A deviza lakáshitelek között már magasabb annak a tartozásnak az aránya, amelynél valamilyen törlesztési gond merülhet fel. A szabad felhasználású jelzáloghitelek között csak nem egészen a kölcsönök egyharmada tartozik a problémamentes kategóriába. A kilencven napon túli hátralékok aránya pedig ebben a kategóriában sohasem látott magasságba, 28 százalék fölé emelkedett. Sok kölcsönnél csak látszólag kedvező a helyzet (…)

A deviza jelzáloghiteleknek már csak kevesebb mint a felénél nincs (legalább kilátásban) semmilyen törlesztési probléma. A helyzet azonban még romolhat, hiszen egyre több adóst a harmadik menetben „mentenek” a bankok. Másoknál éppen mostanában nőnek meg drasztikusan a törlesztők. Megvizsgáltuk, mi mennyit jelent.

 Minden előzetes várakozás ellenére az idei első negyedévben a korábbinál jóval nagyobb arányban csúsztak meg az adósok a törlesztéssel. Az OTP-nél 2013. március végén az egy évvel korábbi 14,5 százalékkal szemben a deviza jelzáloghitelek 19,2 százalékánál nem tudták fizetni az ügyfelek a részleteket több mint három hónapja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai egészen kétségbeejtő képet mutatnak. A deviza lakáshitelek között már magasabb annak a tartozásnak az aránya, amelynél valamilyen törlesztési gond merülhet fel. A szabad felhasználású jelzáloghitelek között csak nem egészen a kölcsönök egyharmada tartozik a problémamentes kategóriába. A kilencven napon túli hátralékok aránya pedig ebben a kategóriában sohasem látott magasságba, 28 százalék fölé emelkedett.

Sok kölcsönnél csak látszólag kedvező a helyzet (…)

  • May 18
  • , 2013
Így látják külföldön Matolcsyt A jogbizonytalanság és a kereslet hiánya miatt nincsen Magyarországon beruházás, nem a hitelszűke miatt – Richter Sándor, a WIIW bécsi gazdasági kutatóintézet munkatársa a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilapnak Matolcsy György jegybankelnök kisvállalati csomagjáról. A bejelentés részleteinek ismertetése mellett nyomtatott és előfizetői online kiadásában az elemző helyesli a kis- és középvállalatok devizahiteleinek forinthitelre váltásának lehetőségét, “még ha nem is tartja csodafegyvernek” azt. Rámutatott, hogy viszonylag kevés kkv-t, tizenhárom százalékukat érinti az akció. Kockázatosnak látja, hogy cserében megcsapolják az MNB devizatartalékait. “A magas államadósság miatt Magyarországnak rendszeresen hitelekhez kell folyamodnia. Ezekhez az ország devizatartalékai adják a biztonsági alapot” – fogalmazta meg aggályait. Richter emellett kétségesnek látja, hogy valóban fellendíti-e a gazdaságot az akció. “Melyik üzem bővíti a termelését akkor, ha nincs a termékei iránt kereslet? Ezenkívül az országban továbbra is fennáll a jogbizonytalanság, amivel a kormány folyamatosan ijeszti el a beruházókat” – tette hozzá. Az elemző szerint Matolcsy György csütörtöki bejelentése egy szélesebb terv része, az MNB-elnök most tesztelte a piacok reakcióját. A Neue Zürcher Zeitung című liberális konzervatív napilap belföldi kiadásában megjelent cikk szerint a lépés “nem megy olyan messzire, mint amitől előzőleg tartani lehetett”. Elemzők korábban úgy gondolták, hogy Matolcsy alatt a jegybank egy nagyszabású állampapír-vásárlási programot indít - írta a tekintélyes svájci lap. Egyébként a hazai és külföldi elemzők is nagyobb csinadrattára számítottak Matolcsytól: egytől egyig a vártnál kevésbé radikális lépésekről beszéltek.

Így látják külföldön Matolcsyt

A jogbizonytalanság és a kereslet hiánya miatt nincsen Magyarországon beruházás, nem a hitelszűke miatt – Richter Sándor, a WIIW bécsi gazdasági kutatóintézet munkatársa a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilapnak Matolcsy György jegybankelnök kisvállalati csomagjáról. A bejelentés részleteinek ismertetése mellett nyomtatott és előfizetői online kiadásában az elemző helyesli a kis- és középvállalatok devizahiteleinek forinthitelre váltásának lehetőségét, “még ha nem is tartja csodafegyvernek” azt. Rámutatott, hogy viszonylag kevés kkv-t, tizenhárom százalékukat érinti az akció. Kockázatosnak látja, hogy cserében megcsapolják az MNB devizatartalékait. “A magas államadósság miatt Magyarországnak rendszeresen hitelekhez kell folyamodnia. Ezekhez az ország devizatartalékai adják a biztonsági alapot” – fogalmazta meg aggályait.

Richter emellett kétségesnek látja, hogy valóban fellendíti-e a gazdaságot az akció. “Melyik üzem bővíti a termelését akkor, ha nincs a termékei iránt kereslet? Ezenkívül az országban továbbra is fennáll a jogbizonytalanság, amivel a kormány folyamatosan ijeszti el a beruházókat” – tette hozzá. Az elemző szerint Matolcsy György csütörtöki bejelentése egy szélesebb terv része, az MNB-elnök most tesztelte a piacok reakcióját.

A Neue Zürcher Zeitung című liberális konzervatív napilap belföldi kiadásában megjelent cikk szerint a lépés “nem megy olyan messzire, mint amitől előzőleg tartani lehetett”. Elemzők korábban úgy gondolták, hogy Matolcsy alatt a jegybank egy nagyszabású állampapír-vásárlási programot indít - írta a tekintélyes svájci lap.

Egyébként a hazai és külföldi elemzők is nagyobb csinadrattára számítottak Matolcsytól: egytől egyig a vártnál kevésbé radikális lépésekről beszéltek.

  • April 5
  • , 2013

Bajnai: 5000 milliárddal lesz gyengébb a gazdaság

Jól képzett munkaerő, mondern ipar, agrárszféra, szolgáltatószektor, fejlett logisztika, jó fejlett infrastruktúra, rugalmas árfolyamrendszer és az 500 milliós piacot jelentő EU-s tagság. Magyarország messziről nézve a lehetőségek országa. Közelről nézve Magyarország az elvesztegetett lehetőségek országa. Nagyon le vagyunk maradva saját lehetőségeink mögött - mondta Bajnai Gordon a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénzügyi csúcstalálkozóján.

Szerinte a magyar gazdaságirányításban nem érzi a realitásokat. A 2010-es konvergenciaprogramban 2015-re előrejelzett GDP mértéke, és a tavaly benyújtott programban foglalt előrejelzés között a GDP arányában 18,5 százalékos különbség van. Ez több mint 5000 milliárd forinttal gyengébb gazdasági teljesítményt jelent 2015-re, mint ahogy azt a kormány 2010-ben elképzelte.

Kattints, érdemes: http://m.index.hu/gazdasag/2013/02/12/bajnai/

  • February 16
  • , 2013

Novemberben 0,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző hónaphoz képest. Ezzel az éves szintű visszaesés már 4,1 százalékos, a 2005-ös szintet pedig csaknem 10 százalékkal múlja alul. A karácsonyi bevásávárlások miatt nagy súlyú december hónap még javíthat az összképen, de a termelő szektor gyengélkedését nézve az a valószínű, hogy 2012 utolsó negyedévében még mélyült is a recesszió Magyarországon. 


A havi alapon mért 0,4 százalékos visszaesés azt jelenti, hogy a KSH az utolsó nyolc hónap során egyszer sem tudott emelkedést regisztrálni (két stagnáló hónapunk volt csupán). Az elmúlt egy év során mindössze egyetlen olyan hónap volt, amikor bővülést láthattunk, de az is inkább a húsvéti ünnepek naptárhatásából fakadhatott - előtte és utána is jelentősebb visszaesést láthattunk.

Ezek után nem meglepetés, hogy az éves index is egyre mélyebbre süllyed. Az életszínvonal zsugorodását így nem sikerült megállítani, a 2010-es nagy esés után újra lefelé konyul a vásárlások szintje. A 2005-ös átlagos volumenhez képest novemberben már majdnem 10%-os az elmaradás. 

tovább a szomorú részletek…

  • January 27
  • , 2013

2012 januárjában az ország pénzügyi egyensúlya nem állt helyre. Ellenkezőleg, épp csak elkezdődött az az év, amelyben (példás elkötelezettséget mutatva) óriási kiigazítási lépésekkel próbálta helyrehozni az előző évben megbomlott költségvetési egyensúlyt a kormány. Ez a törekvés egy sor újabb korrekció (csomag) révén sikerrel kecsegtet, ám az unortodoxia meseszerű jelenségei egyáltalán nem kísérték: igenis megszorítással (életszínvonal-eséssel) járt, illetve a gazdaság recesszióba süllyedt.(…)

A rosszul ütemezett lépésekről, kiszámíthatatlanságról, a tőkejavak és beruházási javak extra adóztatásáról, illetve a folyamatosan romló szerkezetű csomagokról nem emlékezünk meg újra, hiszen ezeket már egy korábbi összefoglalónkban sorra vettük.(…)

A kilátásokat illetően azonban nem is az idei folyamatok a figyelmeztetők, hanem az, hogy a potenciális növekedésünk is rendkívül alacsony, alig 1 százalékos. A válság évei során exportpiaci részesedésünkből veszítettünk, míg a régiós versenytársak javítani tudtak. A működőtőke-beáramlás már nem jelenti a növekedés forrását, a belső megtakarítások pedig nem veszik át a helyüket. A válság által kikényszerített gazdasági modellváltásunk féloldalas, így növekedési kilátásaink tartósan alacsony szinten ragadhatnak.

  • January 7
  • , 2013
Miközben Matolcsy tízéves tervét ismerteti a Heti Válaszban a magyar gazdaság feltámadásáról és kijelenti, a költségvetés rendbe lett téve, a Standard & Poors a befektetésre ajánlott és spekulatív kategóriák alsó határát jelző BB+ besorolásból eggyel lejjebb minősítette hazánkat. Az S&P előrejelzése szerint ez vár ránk:  a magyar GDP értéke az idén 1,2 százalékkal esik vissza, jövőre pedig “nyomott ütemben”, 0,8 százalékkal növekedhet reálértéken, 2013 után, középtávon 1,7 százalékos éves átlagnövekedés lesz, 2013-ban és 2014-ben sikerül a GDP 3 százaléka alatt tartani a magyar államháztartási hiányt, ám 2014 után ez már nehezebb lesz, tekintettel az alacsony növekedéssel jellemzett környezetre, a nettó államadósság-ráta 2012 végére a hazai össztermék 73 százalékára csökken, utána azonban - ha nem gyorsul a gazdasági növekedés - 71 százalék körüli szintre beállva stagnálhat. (forrás: index.hu) A BB+ kategóriában eddig klubtársunk volt Románia valamint a Fülöp-szigetek és BB besorolásúak például Ciprus, Törökország, Macedónia és Montenegró, valamint Jordánia, Guatemala és Costa Rica. Mondom… eddig. Már ezen országok alatt vagyunk. Azt azonban még mindig nem lehet elmondani, hogy elértünk a gödör mélyére - igenis, vannak még lehetőségek lefelé is. Nemrégen a Fitch Ratings is megígérte, karácsonyig felülvizsgálja a magyar adósbesorolást (az eredmény várhatóan nem lesz pozitív) és láthatóan a Moody’s sem akar felfele módosítani a megítélésünkön. “a növekedés igen fontos eleme annak, hogy megforduljon Magyarország adósságtrendje, ezért olyan tartható költségvetési politikára van szükség, amelynek révén az adósság és a hiány tartósan csökkenő pályára kerül” (Alpona Banerji, hvg.hu) És mi a válasza a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a leminősítésre? bővebben a válasz, és további gondolatok ITT, a Morgás Joga Blogon.

Miközben Matolcsy tízéves tervét ismerteti a Heti Válaszban a magyar gazdaság feltámadásáról és kijelenti, a költségvetés rendbe lett téve, a Standard & Poors a befektetésre ajánlott és spekulatív kategóriák alsó határát jelző BB+ besorolásból eggyel lejjebb minősítette hazánkat.

Az S&P előrejelzése szerint ez vár ránk: 

  • a magyar GDP értéke az idén 1,2 százalékkal esik vissza, jövőre pedig “nyomott ütemben”, 0,8 százalékkal növekedhet reálértéken,
  • 2013 után, középtávon 1,7 százalékos éves átlagnövekedés lesz,
  • 2013-ban és 2014-ben sikerül a GDP 3 százaléka alatt tartani a magyar államháztartási hiányt, ám 2014 után ez már nehezebb lesz, tekintettel az alacsony növekedéssel jellemzett környezetre,
  • a nettó államadósság-ráta 2012 végére a hazai össztermék 73 százalékára csökken, utána azonban - ha nem gyorsul a gazdasági növekedés - 71 százalék körüli szintre beállva stagnálhat. (forrás: index.hu)

A BB+ kategóriában eddig klubtársunk volt Románia valamint a Fülöp-szigetek és BB besorolásúak például Ciprus, Törökország, Macedónia és Montenegró, valamint Jordánia, Guatemala és Costa Rica. Mondom… eddig. Már ezen országok alatt vagyunk. Azt azonban még mindig nem lehet elmondani, hogy elértünk a gödör mélyére - igenis, vannak még lehetőségek lefelé is. Nemrégen a Fitch Ratings is megígérte, karácsonyig felülvizsgálja a magyar adósbesorolást (az eredmény várhatóan nem lesz pozitív) és láthatóan a Moody’s sem akar felfele módosítani a megítélésünkön.

“a növekedés igen fontos eleme annak, hogy megforduljon Magyarország adósságtrendje, ezért olyan tartható költségvetési politikára van szükség, amelynek révén az adósság és a hiány tartósan csökkenő pályára kerül” (Alpona Banerji, hvg.hu)

És mi a válasza a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a leminősítésre?

bővebben a válasz, és további gondolatok ITT, a Morgás Joga Blogon.

  • November 24
  • , 2012
Matolcsy: from the red dot on infant’s buttcheek to playful Hungarian tiger Na, ki az utolsó? Na ki?! “We have a paper [proving] that we have put the country’s finances in order,” Matolcsy said, referring to the European Commission’s forecast for a 2.9% of GDP budget deficit for 2013. He simply shrugged off the fact that the EC’s country report projects 3.5% budget shortfall for 2014.

Matolcsy: from the red dot on infant’s buttcheek to playful Hungarian tiger

Na, ki az utolsó? Na ki?!

“We have a paper [proving] that we have put the country’s finances in order,” Matolcsy said, referring to the European Commission’s forecast for a 2.9% of GDP budget deficit for 2013. He simply shrugged off the fact that the EC’s country report projects 3.5% budget shortfall for 2014.

  • November 17
  • , 2012
Nyilvános a devizahitelezésről és végtörlesztésről szóló tanulmány A tavaly év végén bevezetett végtörlesztésről még 2011 nyarán készített tanulmányt a kormány számára a Közpolitikai Kutatások Intézete. Augusztus végén közérdekű adatigényléssel kértük ki az anyagot a szervezettől, de azt „döntés megalapozásául szolgáló adat” jellege miatt 10 éves titkosságra hivatkozva nem kaptuk meg. Bírósághoz fordultunk, de a szerdai tárgyalás előtti reggelen a KKI-t felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor jóváhagyásával hirtelen megkaptuk a tanulmányt. 2012 február végén ért véget a mintegy 169 256 darab devizahitel szerződés 1354,4 milliárd forint értékben történt végtörlesztése, mely a deviza alapú kölcsönök rögzített árfolyamon való visszafizetését tette lehetővé. A végtörlesztés hatásairól 2011 szeptemberében készített tanulmányt a fél évvel korábban megalapított, a KIM felügyelete alatt működő Közpolitikai Kutatások Intézete. A 2011. szeptember 20-ra datált tanulmány szerzői megállapítják, hogy a végtörlesztés uniós és magyar jogba illeszkedik, viszont „tőkekiáramlást, nagyobb adósságszolgálatot és szűkített hitelezést is eredményezhet”. Megjegyzik, hogy a 2004-ben elindult devizahitelezést a Fideszen kívül hazai és nemzetközi szakértők már korábban is veszélyesnek tartották. A végtörlesztéssel csökkenhet az ország devizakitettsége, tisztulhat a bankrendszer, de egyes bankok vesztesége nagyobb lehet a vártnál, a rendelkezéssel pedig csak a tehetősebbek járnak jól – írja a most megkapott szöveg. Hosszú távú hatásai beláthatatlanok… (Az adatigénylés elolvasható itt, az adatigénylések fontosságáról nézze meg az Átlátszó videóját itt.)

Nyilvános a devizahitelezésről és végtörlesztésről szóló tanulmány

A tavaly év végén bevezetett végtörlesztésről még 2011 nyarán készített tanulmányt a kormány számára a Közpolitikai Kutatások Intézete. Augusztus végén közérdekű adatigényléssel kértük ki az anyagot a szervezettől, de azt „döntés megalapozásául szolgáló adat” jellege miatt 10 éves titkosságra hivatkozva nem kaptuk meg. Bírósághoz fordultunk, de a szerdai tárgyalás előtti reggelen a KKI-t felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor jóváhagyásával hirtelen megkaptuk a tanulmányt.

2012 február végén ért véget a mintegy 169 256 darab devizahitel szerződés 1354,4 milliárd forint értékben történt végtörlesztése, mely a deviza alapú kölcsönök rögzített árfolyamon való visszafizetését tette lehetővé. A végtörlesztés hatásairól 2011 szeptemberében készített tanulmányt a fél évvel korábban megalapított, a KIM felügyelete alatt működő Közpolitikai Kutatások Intézete.

A 2011. szeptember 20-ra datált tanulmány szerzői megállapítják, hogy a végtörlesztés uniós és magyar jogba illeszkedik, viszont „tőkekiáramlást, nagyobb adósságszolgálatot és szűkített hitelezést is eredményezhet”. Megjegyzik, hogy a 2004-ben elindult devizahitelezést a Fideszen kívül hazai és nemzetközi szakértők már korábban is veszélyesnek tartották. A végtörlesztéssel csökkenhet az ország devizakitettsége, tisztulhat a bankrendszer, de egyes bankok vesztesége nagyobb lehet a vártnál, a rendelkezéssel pedig csak a tehetősebbek járnak jól – írja a most megkapott szöveg.

Hosszú távú hatásai beláthatatlanok…

(Az adatigénylés elolvasható itt, az adatigénylések fontosságáról nézze meg az Átlátszó videóját itt.)

  • November 17
  • , 2012
zillobeast: zero2zero: vampirpillango: Mandiner-olvasók véleménye Matolcsy Györgyről Hát, ez kétharmad! én voltam az ezredik! Tételesen tudom cáfolni az összes állítását. Visszamenőleges hatállyal :) akár. Egyelőre azonban a hozzászólásokon röhögök, és ez - jobb híján - elegendő…

zillobeast:

zero2zero:

vampirpillango:

Mandiner-olvasók véleménye Matolcsy Györgyről

Hát, ez kétharmad!

én voltam az ezredik!

Tételesen tudom cáfolni az összes állítását. Visszamenőleges hatállyal :) akár. Egyelőre azonban a hozzászólásokon röhögök, és ez - jobb híján - elegendő…

(via benfoldi)

  • November 3
  • , 2012
Kár volt túlötletelni magunkat, hogy vajon mit tud még a Fidesz és Matolcsy megadóztatni! Tessék, itt van a levegőadó! Az új közműadó kiterjesztését fontolgatja a kormány, a legújabb elképzelések szerint már nemcsak a föld alatt húzódó, hanem a felszín feletti vezetékek után is fizetniük kellene a szolgáltatóknak. az így befolyó, számítások szerint 30-40 milliárd forintot az önkormányzatok kapnák meg, és szabadon felhasználhatnák. Van olyan elképzelés is, amely szerint ezt a pénzt kizárólag a közösségi közlekedés fenntartására, illetve fejlesztésére lehetne fordítani. A Matolcsy-csomagban szereplő, jövőre kivetendő, méterenként százforintos közműadó kiterjesztése a légvezetékekre arányosítaná a teherviselést a távközlési szektorban, ahol a válságadók (az árbevétel alapján 2010 óta fizetett különadó) év végi kivezetésével jelentős aránytalanság alakulna ki: a vezetékes és mobiltelefon szolgáltatók ötvenmilliárdot meghaladó telefonadót fizetnének jövőre, míg a televíziós szolgáltatók adóterhelése megszűnne. Már a telefonadó tervezésekor felmerült, hogy adóztassák meg a tévé-előfizetéseket is, ám akkor azt levették a napirendről. Most újra bevonnák az adófizetők körébe a kábeltévés ágazatot, immár csak a műholdas és a földfelszíni sugárzású infrastruktúra lenne adómentes – írja a Népszabadság.

Kár volt túlötletelni magunkat, hogy vajon mit tud még a Fidesz és Matolcsy megadóztatni! Tessék, itt van a levegőadó!

Az új közműadó kiterjesztését fontolgatja a kormány, a legújabb elképzelések szerint már nemcsak a föld alatt húzódó, hanem a felszín feletti vezetékek után is fizetniük kellene a szolgáltatóknak. az így befolyó, számítások szerint 30-40 milliárd forintot az önkormányzatok kapnák meg, és szabadon felhasználhatnák. Van olyan elképzelés is, amely szerint ezt a pénzt kizárólag a közösségi közlekedés fenntartására, illetve fejlesztésére lehetne fordítani.

A Matolcsy-csomagban szereplő, jövőre kivetendő, méterenként százforintos közműadó kiterjesztése a légvezetékekre arányosítaná a teherviselést a távközlési szektorban, ahol a válságadók (az árbevétel alapján 2010 óta fizetett különadó) év végi kivezetésével jelentős aránytalanság alakulna ki: a vezetékes és mobiltelefon szolgáltatók ötvenmilliárdot meghaladó telefonadót fizetnének jövőre, míg a televíziós szolgáltatók adóterhelése megszűnne.

Már a telefonadó tervezésekor felmerült, hogy adóztassák meg a tévé-előfizetéseket is, ám akkor azt levették a napirendről. Most újra bevonnák az adófizetők körébe a kábeltévés ágazatot, immár csak a műholdas és a földfelszíni sugárzású infrastruktúra lenne adómentes – írja a Népszabadság.

  • October 26
  • , 2012
A nem-megszorítások két éve 2010-2012 - ismét zseniális elemzés a ténytár oldalán! Fiskális restrikció. Szükséges kiigazítások. Egyenlegjavító intézkedések. Ha a szinonimákat keressük, széles fegyvertárral rendelkezik a „nem-megszorítások politikája”. Ettől függetlenül mindegyik kifejezés jelentéstartalma ugyanaz: megszorítások. Legyen szó bármilyen intézkedésről, valakinek mindenképpen fizetnie kell. Ha a bankokra terhelik az adót, akkor annak egy részét áthárítják a lakosságra, a fennmaradó rész pedig a hitelezési csatorna beszűkülését fogja erősíteni. Ha nincs hitel, akkor nincs beruházás, ha nincs beruházás, akkor csökken a gazdasági teljesítmény. Ha visszaesik a kibocsátás, akkor kevesebb lesz az állami bevétel, és újabb fiskális kiigazításra lesz szükség. Mivel nem lehet egyetlen egy szektort a végtelenségig terhelni, így nem marad más, mint a vállalkozások, majd közvetlenül a lakosság. A gazdaság egy olyan spirális állapotba kerül, amely minden szereplőt érinteni fog: a pénzügyi intézményeket, a vállalatokat, a háztartásokat és nem utolsó sorban az államot is. A rossz állami beavatkozás odavezet, ahol most Magyarország tart. Hol tartunk most? A gazdaság recesszióban van. Amennyiben a második Matolcsy-csomag beépül a jövő évi büdzsébe, akár tartósan recesszióban maradhat a hazai gazdaság. Nem látni mitől fog nőni a fogyasztás, vagy a beruházások volumene. Igaz, hogy a folyófizetési mérleg többletes, de ez is csak egy tünet. Annak a következménye, hogy nincs fogyasztás, nincs beruházás és az import is csökken. Ez így önmagában nem dicsőség. Ha nincs növekedés a gazdaságban, nem látni, hogyan lehetne fenntartható szinten csökkenteni az államadósságot, vagy stabilizálni a költségvetést. Az Európai Unió is ezért intette meg Magyarországot: hiába lőttek túl a megszorításokat a két Matolcsy-csomaggal, a -0,1 százalékos GDP-módosítás nagyon optimistának mondható. Ráadásul, ha a változatlan bankadó miatt nem lesz IMF-megállapodás, akkor 2013-ban a költségvetés kamatkiadásai sem fognak oly mértékben csökkeni, mint ahogy azzal a kormány számol. Egyértelmű, hogy a kormány nem vette számításba a Matolcsy-csomagok következményeit. És akkor még nem is beszéltünk olyan tételekről, mint például az iparűzési adó megváltoztatása, amely tovább rombolja a beruházási hajlandóságot és a vállalkozói környezetet.

A nem-megszorítások két éve

2010-2012 - ismét zseniális elemzés a ténytár oldalán!

Fiskális restrikció. Szükséges kiigazítások. Egyenlegjavító intézkedések. Ha a szinonimákat keressük, széles fegyvertárral rendelkezik a „nem-megszorítások politikája”. Ettől függetlenül mindegyik kifejezés jelentéstartalma ugyanaz: megszorítások. Legyen szó bármilyen intézkedésről, valakinek mindenképpen fizetnie kell. Ha a bankokra terhelik az adót, akkor annak egy részét áthárítják a lakosságra, a fennmaradó rész pedig a hitelezési csatorna beszűkülését fogja erősíteni.

Ha nincs hitel, akkor nincs beruházás, ha nincs beruházás, akkor csökken a gazdasági teljesítmény. Ha visszaesik a kibocsátás, akkor kevesebb lesz az állami bevétel, és újabb fiskális kiigazításra lesz szükség. Mivel nem lehet egyetlen egy szektort a végtelenségig terhelni, így nem marad más, mint a vállalkozások, majd közvetlenül a lakosság. A gazdaság egy olyan spirális állapotba kerül, amely minden szereplőt érinteni fog: a pénzügyi intézményeket, a vállalatokat, a háztartásokat és nem utolsó sorban az államot is. A rossz állami beavatkozás odavezet, ahol most Magyarország tart.

Hol tartunk most?

A gazdaság recesszióban van. Amennyiben a második Matolcsy-csomag beépül a jövő évi büdzsébe, akár tartósan recesszióban maradhat a hazai gazdaság. Nem látni mitől fog nőni a fogyasztás, vagy a beruházások volumene. Igaz, hogy a folyófizetési mérleg többletes, de ez is csak egy tünet. Annak a következménye, hogy nincs fogyasztás, nincs beruházás és az import is csökken. Ez így önmagában nem dicsőség. Ha nincs növekedés a gazdaságban, nem látni, hogyan lehetne fenntartható szinten csökkenteni az államadósságot, vagy stabilizálni a költségvetést.

Az Európai Unió is ezért intette meg Magyarországot: hiába lőttek túl a megszorításokat a két Matolcsy-csomaggal, a -0,1 százalékos GDP-módosítás nagyon optimistának mondható. Ráadásul, ha a változatlan bankadó miatt nem lesz IMF-megállapodás, akkor 2013-ban a költségvetés kamatkiadásai sem fognak oly mértékben csökkeni, mint ahogy azzal a kormány számol. Egyértelmű, hogy a kormány nem vette számításba a Matolcsy-csomagok következményeit. És akkor még nem is beszéltünk olyan tételekről, mint például az iparűzési adó megváltoztatása, amely tovább rombolja a beruházási hajlandóságot és a vállalkozói környezetet.

  • October 25
  • , 2012
Már megint a Ténytár kitűnő elemzését dícsérem. Az egykulcsos őrületről rántják le a leplet (bár ők korábban is szóltak). A bukáshoz vezető út egykulcsokkal is kikövezett. (forrás: Ténytár Blog)

Már megint a Ténytár kitűnő elemzését dícsérem. Az egykulcsos őrületről rántják le a leplet (bár ők korábban is szóltak). A bukáshoz vezető út egykulcsokkal is kikövezett.

(forrás: Ténytár Blog)

  • June 20
  • , 2012
adofizetok: via infoporn.blog.hu No comment, csak a #fidesz

adofizetok:

via infoporn.blog.hu

No comment, csak a #fidesz

  • May 21
  • , 2012